Magyar Narratív Központ Egyesület 2025. június 29-én tartott közgyűléséről

Egyesület neve: Magyar Narratív Központ Egyesület
Egyesület székhelye: 1134. Budapest, Huba utca 8. Fsz. 15.
Közgyűlés helye: 1123. Budapest, Győri út 10. IV. 2.
Közgyűlés ideje: 2025. június 29. 18:00 óra

Jelen vannak: A mellékelt jelenléti ív szerint.

Levezető elnök: Kucserka Fanni
Jegyzőkönyvvezető: Hajdu Judit
Jegyzőkönyv-hitelesítők: Balázs Annamária és Schauermann Tamás

Hajdu Judit az Egyesület elnöke köszönti a megjelenteket, megállapítja a jelenléti ív alapján a létszámot. Megállapítja, hogy a közgyűlési meghívó az alapszabályban rögzítettektől eltérően, nem szabályszerűen lett kiküldve, ugyanis nem tartalmazta az egyesület székhelyét, valamint a megismételt közgyűlést nem az eredeti időpontot legalább három nappal követő naptári napra hívta össze. A részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és a közgyűlés megtartásához egyhangúlag hozzájárul. Az Egyesület elnöke megállapítja, hogy a közgyűlés határozatképes, az Egyesület jelenlegi taglétszáma 9 fő, a szavazásra jogosultak száma 7 fő A közgyűlést megnyitja.

Hajdu Judit a közgyűlés levezető elnökének Kucserka Fannit javasolja. Kucserka Fanni a felkérést elfogadja.

A közgyűlés a javaslatot
6 igen
0 nem
1 tartózkodó szavazattal ELFOGADTA.

Kucserka Fanni jegyzőkönyvvezetőnek Hajdu Juditot javasolja. Hajdu Judit a felkérést elfogadja.

A közgyűlés a javaslatot
6 igen
0 nem
1 tartózkodó szavazattal ELFOGADTA.

Kucserka Fanni a két jegyzőkönyv-hitelesítőnek Balázs Annamáriát és Schauermann Tamást és javasolja. Balázs Annamária és Schauerrnann Tamás a javaslatot elfogadja.

A közgyűlés a javaslatot
5 igen
0 nem
2 tartózkodó szavazattal ELFOGADTA.

A levezető elnök javaslatot tesz a napirendi pontokra.

Napirend
1. Elnöki beszámoló
2. Új tagok felvétele
3. Tervek ,

A napirendi pontokat a közgyűlés
7 igen
0 nem
0 tartózkodó szavazattal ELFOGADTA.

1. Elnöki beszámoló

Kucserka Fanni felkéri Hajdu Juditot, az Egyesület elnökét, hogy tartsa meg az elnöki beszámolót. Hajdu Judit ismertette az előző évi eseményeket, amelyek kapcsán pénzmozgás nem történt, gazdasági események nem volta. Tagdíj nem került beszedésre.
Megtörtént az Egyesületi bankszámlájának megnyitása és cégkapu létesítése, így az Egyesület szabályosan be lett jegyezve. Az éves beszámolóval kapcsolatban hozzászólás nem hangzott el. 

Az elnöki beszámolót és a 2024. évi éves beszámolót a közgyűlés
7 igen
0 nem
0 tartózkodó szavazattal ELFOGADTA.

2. Új tagok felvétele

Kucserka Fanni beszámolt róla, hogy Bethlenfalvy Ádám tag 2025. 02. 02-án, azaz négy hónapja kilépett az egyesületből, így azóta 9 főre csökkent az egyesületi tagok száma. ismertette az egyesület működésére vonatkozó szabályt, miszerint, ha hat hónapot meghaladó időtartamban 10 fő alá csökken az egyesületi tagok száma, úgy az az egyesület működésképtelenségét jelenti, és az egyesület megszűnését vonja maga után. Egy tag beszámolt róla, hogy a korábban érdeklődő személyek visszavonták jelentkez.süket, így tagfelvételre nem került sor. Új tag/elvételére nem került sor.

Az elnöki tájékoztatást a közgyűlés
7 igen
0 nem
0 tartózkodó szavazattal ELFOGADTA.

3. Tervek

Kucserka Fanni felkérte Hajdu Juditot, hogy számoljon be az Egyeslület terveiről. A jelen lévők megerősítették szándékukat, hogy a következő egy hónapban igyekeznek új tagot toborozni az egyesületbe. A jelenlevők mindannyian megerősítették, hogy értik, hogy az Egyesület fennmaradása veszélyben van.

A levezető elnök a közgyűlést 18:45-kor bezárja.

A Magyar Narratív Központ Egyesület 2025. évi rendes közgyűlésére

Időpont: 2025. június 29. vasárnap 18:00
Helyszín: 1123. Budapest, Győri út 10. IV.em. 2.
29-es kapucsengő

Kedves egyesületi tagok!

Szeretettel hívunk a közgyűlésre, hogy beszámoljunk az egyesület eddigi tevékenységéről és a további tervekről.

Napirend
1. Beszámoló az eddig történtekről
2. Új tagok felvétele
3. Tervek
4. Egyéb

A közgyűlés nyilvános. A közgyűlés akkor határozatképes, ha a szavazásra jogosult tagoknak több mint a fele jelen van. Határozatképesség hiányában, az előzetes meghívóban megjelölt, legkésőbb 1 órán belül összehívott közgyűlés a jelenlévők számától-függetlenül határozatképes. Az így megtartott közgyűlés napirendi pontjai megegyeznek az előzetes meghívóban közöltekkel.

Számítunk jelenlétedre!

Üdvözlettel:

Az Elnökség

Íme a link: WMN

Amennyiben itt szeretnéd elolvasni, alább elhelyeztük a cikk teljes szövegét:

Nem te vagy a probléma! Hogyan segít a narratív terápia újraírni az életed történetét?

2024. december 5. |WMN| Olvasási idő kb. 4 perc

A narratív terápiás irányzat Magyarországon még kevésbé ismert, pedig világszerte sokak számára hozott megkönnyebbülést. Ez a szemléletmód anti-individualista, érzékeny a társadalomra, kerüli a címkéket, segít újrafogalmazni életünk történeteit, hogy ne az embert azonosítsuk a problémával, hanem a történeteinken keresztül újraírjuk saját erősségeinket és lehetőségeinket. A módszer különlegessége azonban nem csupán ebben rejlik: a narratív terápia erősen támaszkodik a közösség gyógyító erejére is, amelyben a kliensek és terapeuták egyenrangú felekként működnek együtt. Hogyan működik ez a gyakorlatban? Miben más a többi terápiás irányzathoz képest? Részt vehettem a narratív terápiás irányzat egyik legnagyobb nemzetközi konferenciáján, ahol már maga a szervezés is megmutatta, mennyire radikálisan különbözik ez a pszichológiai megközelítés a többitől. Kucserka Fanni, pszichológus, pár- és családterapeuta vendégposztja.

–

Mi is az a narratív terápia?

A narratív terápia egy különleges pszichológiai megközelítés, amely Michael White és David Epston nevéhez fűződik, és az 1980-as években indult Ausztráliából és Új-Zélandról – idehaza pedig a Magyar Narratív Központ Egyesület foglalkozik vele. Alapja, hogy mindannyian történetekben gondolkodunk: ezek határozzák meg, hogyan látjuk magunkat és a világot. Az emberek sokszor problémákba „ragadnak bele”, mert elhiszik, hogy az az ő identitásuk része. White híres mondása szerint azonban:

„Az ember nem a probléma. A probléma a probléma.”

A narratív terápia azon az elképzelésen alapul, hogy az életünk értelmét az egymással való interakcióink során megélt történeteken keresztül alakítjuk ki. Ezek a történetek vagy ön-narratívák megmutatják, hogy mi az, amit mi magától értetődően valóságnak tekintünk. A minket körülvevő sztorik, filmek, regények, politikai reklámok és családi legendák alakítják, mit érzékelünk kívánatosnak, és ugyanígy korlátozzák is elképzeléseinket arról, hogy számunkra mi lehetséges. A látott és hallott történeteken keresztül tanuljuk meg azokat a mércéket, amelyekhez magunkat és egymást mérjük.

Az embereknek gyakran akkor van szükségük segítségre, amikor olyan történetekben ragadnak meg, amelyek szerint nem felelnek meg valamilyen kulturális teljesítményskálán.

Miben más ez a módszer?

A narratív terápiás munka során segítenek megtapasztalni a kliens számára olyan alternatív történeteket, amelyek ugyan léteznek, de háttérbe szorultak vagy elhalványultak.

Ezek a történetek lehetővé teszik, hogy elismerjük azokat a tudásokat, készségeket és képességeket, amelyekről megfeledkeztünk, vagy amelyeket adottnak vettünk.

A narratív terápia szakít a hagyományos pszichológiai modellekkel. Itt nincs hierarchia terapeuta és kliens között: a két fél egyenrangú, közösen dolgozik a megoldásokon. White társas folyamatként határozza meg a terápiát. A tanácsadóknak, terapeutáknak tehát nem kell a zavarok és diszfunkciók szakértőjének lennie. Inkább olyan társas szituációk megteremtése a dolguk és felelősségük, melyben felszínre kerülhetnek a reménytelibb vagy preferált identitások és narratívák.

Nyáron részt vettem a narratív segítő közösség nemzetközi konferenciáján Liverpoolban, ahol az első két előadást nem is szakemberek, hanem páciensek tartották, ami egészen szokatlan – más terápiás irányzatban jóformán elképzelhetetlen lenne.

Egy pszichiátriai beteg és egy autista fiatal saját történetüket mesélték el: amellett, hogy megosztották a rendszerabúzus okozta traumáikat, majd talpra állásuk, és társadalomba való integrálódásuk történetét, a hagyományos mentális egészségügyi ellátás kritikáját is megfogalmazták. A később felszólaló autista fiúval együtt mindhárman az emberi bánásmódot, a méltóságot, a szabad döntést támogató segítői attitűd gyógyító hatásáról beszéltek.

Ez a szemléletmód kifejezetten kritikus a pszichológiai címkézéssel szemben. Ha ugyanis valakit kategorizálunk, akkor problémákat tartalmazó „edényként” tartjuk őt számon, s az emberek azonosulnak a nehézségükkel.

Így lesz végül maga az ember a probléma, és nem a probléma a probléma. A megküzdést ellehetetleníti, hogy amennyiben az ember azonosnak tartja magát a problémával, akkor önmaga ellen kell fellépnie.

Mit nyújt nekünk kliensként?

Egy narratív terápiás ülés egyfajta felfedezőúthoz hasonlítható. Gyakran használjuk a Térkép-metaforát. Megyünk az úton, elágazáshoz érünk, eldöntjük, merre haladunk tovább. Ha veszélyes ösvényre tévedtünk vagy csak nem tetszik a táj, visszamegyünk a korábbi csapásra stb. Ezzel a metaforával kifejezzük azt is, hogy folyton változhatunk, mi döntjük el az irányt.

A terapeuta kérdéseivel abban segít, hogy olyan „alternatív” történetek kerüljenek elő, amelyek eddig háttérbe szorultak. Ennek egyik módszere a kivételek keresése. Ha például valaki azt mondja, „én semmiben sem vagyok jó”, akkor a terápiás ülésen azt keresik, mi az, – legyen akár a legapróbb dolog is – amiben mégis ügyes, amit jól csinált. Majd megvizsgálják ezeknek a történeteknek a jelentőségét, hatását. Végül eltűnik az a kép, hogy semmiben sem jó. Néha a múlt történeteiben találjuk meg ezeket a kivételeket, akkor lehet tudni, mihez kell visszamenni.

A probléma/ember szétválasztásának egyik legjobb módszere az externalizálás, vagyis a probléma kihelyezése, megszemélyesítése. A narratív terapeuta nagyon figyel a nyelvhasználatra, még a megfelelő nyelvtani ragozással is segítheti a folyamatot. Ha például egy kliens azt mondja, „depressziós vagyok”, a terapeuta visszakérdezhet: „és mióta látogatja önt a depresszió”? Vagy: „és hogy néz ki ez a depresszió? Le tudná írni nekem? Mekkora most: betölti a szobát, vagy elfér a kanapé alatt?”

Akár el is nevezhetik közösen, például Mr. Fekete Felhőnek. „És mit eszik ez a Mr. Fekete Felhő, mitől dagad, és miket duruzsol az Ön fülébe? Na és mi az ellenszer, mivel lehet lecsendesíteni, távol tartani?”

Egy egyszerű, de hihetetlen erejű eszköz a terápiás dokumentumok, írások, levelek használata. A szó elszáll, az írás megmarad – tartja a mondás. Éppen ezért a terápiás folyamat során érdemes írásban is rögzíteni az elért eredményeket vagy azokat a fundamentális értékkel bíró, biztos tudásokat, amelyeket a kliens megfogalmaz. Ez az eszköz a folyamat közben, és a közös munka lezárása után is segít megszilárdítani a terápiás eredményeket.

„A legmélyebb gödörből néha egy fecni segít kimászni” – mondta egy fiatal kliens, aki a pénztárcájában hordta azt a darab papírt, amely egy terápiás alkalommal született.

Köszönjük a jelzéseiteket, igyekszünk összeállítani az ajánlatainkat. Amennyiben szeretnétek tudni a fejleményekről, kérjük jelezzétek ezt felénk a kapcsolati űrlapon keresztül!

Az eseményről [itt] találtok több információt.

Mi előadással, workshopokkal és egy poszterrel készülünk.

Már alig várjuk!

…

Aztán ilyen boldogok voltunk, hogy sokan voltatok kíváncsiak az előadásainkra és érdekel titeket a Narratív terápia! Hamarosan jelentkezünk további információval a képzésekről.

Magyar Családterápiás Egyesület Vándorgyűlés – Szeged 2024.

Vecsernyés Anna, Panna Koves, Annamaria Balazs, Schauermann Tamás, Fanni Kucserka, Juhász Ildi!